Megfigyelés

Megkülönböztetünk kvantitatív és kvalitatív megfigyeléses technikákat.

1. KVANTITATÍV MEGFIGYELÉS

A kvantitatív megfigyeléses technikák alkalmazása során a fogyasztók viselkedését közvetlenül vizsgáljuk és regisztráljuk, ellentétben a kérdőíves adatfelvételekkel, ahol a fogyasztó percepciójára hagyatkozunk.

ELADÁSHELYI MEGFIGYELÉS

Gyakori kutatási feladat a bolti (eladáshelyi) megfigyelés, melynek során azt vizsgáljuk, hogyan viselkedik a vásárló az üzletben. Ha az üzlet elrendezésének vizsgálata a feladat, akkor megfigyelő kollégánk nyomon követi a fogyasztót az üzletben, feljegyzi, hogy milyen útvonalat követett, hol állt meg hosszasabban, milyen termékeket vett le a polcról, mi az amit visszatett, mit vásárolt meg. A megfigyelést ezután a célszemély beavatásával akár egy rövid kérdőív lekérdezése is követheti, amelyben pl. a bolti reklámeszközök észleléséről kérdezzük a válaszadót.

FORGALOMSZÁMLÁLÁS

Az egyik legegyszerűbb kvantitatív megfigyelés a forgalomszámlálás. Például egy üzletközpont forgalmát figyelve minden bejárathoz megfigyelőket telepítünk, akik folyamatosan regisztrálják a ki- és belépő ügyfelek számát.

2. KVALITATÍV MEGFIGYELÉS

A kvalitatív megfigyeléses módszer alkalmazása során a vizsgált személy viselkedését közvetlenül regisztráljuk. Ennek lőnye, hogy sokkal több és életszerűbb részletet tudunk meg a megfigyelt személy szokásairól, mintha csak egy mélyinterjú vagy fókuszcsoport során elmesélné azt.

PASSZÍV MEGFIGYELÉS

A passzív megfigyelés során semmilyen módon nem avatkozunk be a vizsgált tevékenységbe, sőt - nyilvános helyen -, az is lehetséges, hogy a megfigyeltek tudta nélkül végezzük el (pl. vásárlói magatartás megfigyelése egy hipermarketben). A passzív megfigyelés előnye, hogy kutatónk kevésbé vagy egyáltalán nem befolyásolja a megfigyelt tevékenységet, hátránya ugyanakkor, hogy verbális támpontok nélkül kell elemezni a viselkedést.

AKTÍV MEGFIGYELÉS

Az aktív megfigyelés során a megfigyelt személynek feladatokat adunk, kérdéseket teszünk fel, arra kérjük, fűzzön magyarázatot ahhoz a tevékenységhez amit megfigyelünk. Az aktív megfigyelés során a válaszadótól kapott magyarázat megkönnyíti az elemzést, illetve rávilágít a viselkedés attitűd-hátterére is, ezzel segítve a mélyebb megértést.