A tesztelés során feladatunk általában az, hogy bevezetni kívánt vagy esetleg már létező termékek egyes marketing mix elemeit teszteljük. A tesztelés tárgya lehet maga a termék (a termék tényleges kifejlesztése előtt a termékkoncepció), a csomagolás, a reklám vagy mindezek együttesen, általában egy többfázisú kutatás keretein belül. Szolgáltatások, illetve kereskedelmi tevékenységek esetében pedig a tesztelés elsősorban a frontszemélyzet működésére irányul.
HALL-TESZT
A termék jellegétől függően a hall-tesztek a tesztelés egyik igen népszerű módszerét jelentik. A tesztelés a hall-tesztek során forgalmas területeken elhelyezkedő teszthelyiségekben történik. A kérdezők az utcán szólítják meg a járókelőket és szűrőkérdőív segítségével választják ki a célcsoport tagjait. A módszer előnye, hogy költséghatékony, hátránya ugyanakkor, hogy nem ad lehetőséget igazán reprezentatív mintavételre. Hall-teszt keretében ezért jellemzően viszonylag szűk, homogénnek tekinthető célcsoportokat vizsgálunk. Hall-tesztet akkor folytathatunk le, ha a tesztanyag alkalmas arra, hogy a válaszadók ott helyben, a teszthelyiségben kipróbálhassák, megkóstolhassák, megtekintsék stb. Hall-teszttel tesztelhetünk pl. chipset, túrórudit, csomagolást, reklámot.
HOME-TESZT (TERMÉKKIHELYEZÉS)
A háztartásokban történő kihelyezés elsősorban terméktesztek során jellemző akkor, ha a termék nem próbálható ki egy hall-teszt keretében. Belátható, hogy pl. a mosószerek, tisztítószerek vagy akár a fagyasztott élelmiszerek teszteléséhez, fogyasztói kipróbálásához otthoni környezetre van szükség. A kihelyezéses tesztelés magasabb költségekkel jár, mint a hall-teszt, hiszen legalább kétszer fel kell keresnünk a célcsoportba tartozó háztartásokat: egyszer kihelyezéskor, illetve legalább még egyszer a tesztelés után. Ugyanakkor a termékkihelyezés módszere lehetőséget ad reprezentatív minta összeállítására, természetesen a kijelölt célcsoporton belül.
|
HOGYAN ZAJLIK EGY TERMÉKKIHELYEZÉSES TESZT A GYAKORLATBAN? |
| Egy kávégyártó cég költséghatékonysági okokból változtat prémium minőségű kávéja összetételén. Azt szeretné megtudni, hogy a márka jelenlegi fogyasztói érzékelnek-e majd minőségromlást. A teszt során minden válaszadó találkozik mind az eredeti, mind pedig az új kávékeverékkel. A teszttermékeket a háztartásokba helyezzük ki, ahol a válaszadók 1-1 hétig tesztelik a két terméket. A megkérdezettek fele az eredeti terméket teszteli az első héten, az újat pedig a következő héten, a válaszadók fele pedig éppen fordítva. A tesztelés sorrendje befolyásolja az eredményeket, a rotáció ezt a hatást védi ki. A termékeket a válaszadók márkázatlanul (fehér csomagolásban) próbálják ki, így a márka nem befolyásolja az érzékelésüket. A megkérdezettek mindkét kihelyezési időszak végén egy kérdőívre válaszolnak az adott termékkel kapcsolatban, illetve a második termék kipróbálása után dönthetnek is a két termék között. Az eljárás során a két termék között észlelt különbségeket elemezzük. Ebből világossá válik, hogy a fogyasztók észleltek-e különbséget és ha igen, akkor az új terméket jobbnak vagy rosszabbnak tartják-e, mint az eredetit, és miért. |
